Ójaj

Tegnap délután aludtam egy picit, aztán néztem Hidat, a dán kedvencemet, majd tettem-vettem, és 10-kor elmentem aludni. Persze annyira fáradt voltam, hát reggel 5-kor még táncoltam meg kajszipálinkát ittam, hogy tudtam, hogy a 8 és fél óra alvás sem fog kompenzálni. Mégis, reggel úgy éreztem, hogy egész ügyesen sikerült összeszedni magam, legalábbis nem volt túl lelombozó a tükörben látott Ilonka, mondjuk szerintem én elég ügyesen tudok úgy tenni, mintha (mert, ha emlékszünk, jó a pirosítóm). Viszont a suliban így is több kollégám megkérdezte, hogy mi a baj, annyira vidám meg energikus szoktam lenni és ehhez képest halvány mása vagyok önmagamnak, és hát igen, éreztem én is, szét vagyok esve. Mindent a tanáriban hagytam, mindent elfelejtettem, türelmetlen voltam, és hát nagyon nem volt kedvem. 7 órát nyomtam le egyben, szünetekben intézkedés, ilyenkor pisilni vagy enni sincs időm, majd volt itthon bizniszinglis órám, aztán most meg le kell ülni megírni a tanmeneteket (13 darabot kell megírnom egész évre), aminek egy hét múlva lesz a határideje. 

Elképesztő, hogy még csak egy hete megy a suli, de már most olyan hulla vagyok, mint mondjuk februárban szoktam lenni. Jó, majd ha kipihenem magam, kicsit jobb lesz. Hétvégére nem szervezek az égvilágon semmit (csak a tanmeneteket), és majd akkor. Jaj, mikor lesz már péntek. Nyüssz.