Most jó, most nem jó

Tegnap Pilla megint romantikusan várt a vonatnál, aztán vacsiztunk a Vapianoban, ami nagyon hangulatos, főleg most, így karácsony előtt, és hát a tészták is nagyon finomak, meg a bor, mert persze koccintottunk. Elmeséltem neki hülyeségeimet, amin egy ideje már emésztem magam, és legnagyobb meglepetésemre egy pillanatig:) sem ítélkezett, hanem tökéletesen megértett, és óriási megkönnyebbülés volt együtt nevetni azon, hogy milyen fura az élet. Így már sokkal könnyebb, és nem is tűnik olyan tragikusnak az egész. Aztán, ahogy kell, rúzsokat próbálgattunk a MAC-ben, majd elsétáltunk az Operához és vettünk nekem kávét, megcsodáltuk az Andrássy utat, majd újabb séta után hazaindultunk mindketten, hogy kipihenjük a hetet. 

A vonaton találkoztam egy barátnőmmel, és otthon elmentünk együtt megnézni egy újonnan nyílt helyet, ami nagyon tetszett mindkettőknek, cukin néz ki, finomak az italok és az ennivalók, remélem, nem csak fél évig lesz nyitva, ami sajnos eléggé jellemző itt a városban. Ott volt a barátnőm pasija, meg egy közös barátunk, leültünk, kértünk inni, majd 5 mondat után úgy összeveszett a párocska azon, hogy hol fogják tölteni a Szilvesztert, hogy a srác le is lépett a haverjával. Gyomorszorító volt látni ezt az egészet, hiszen bár fiatalabbak nálam, pár éve már együtt vannak, össze is költöztek, bár nem igazán zökkenők nélküli a dolog, de mindkettőjüket nagyon szeretem és drukkolok nekik. Így aztán az este további részében lelkiztünk, a barátnőm szomorkodott, én pedig megállapítottam, hogy az sem feltétlenül fenékig tejföl, ha az ember kapcsolatban él. Úgyhogy most örülök, hogy az én életemben semmi (komolyabb) feszkó nincsen, és maximálisan tudok magamra, a kutyámra, a kis barátaimra, a családomra meg a munkámra koncentrálni.

Délelőtt pedig elmentünk kicsit csavarogni meg vásárolni, és lefotóztam, ahogy imádjuk egymást. Annyira szeretem őt.