2016. január 2., szombat

Starving

A szervezetem teljes sokként éli meg, hogy nem zabálok folyamatosan. Mondjuk miután két héten keresztül ízesebbnél ízesebb, szigorúan tápanyag-mentes szénhidrátokat (már rájöttem, hogy ez a finom ételek tudományos neve) pakoltam a számba megállás nélkül, talán nem érdemes rajta csodálkozni, hogy miután ma, az ebéd után jónéhány órával leküldtem a korgó gyomromba egy (amúgy teljesen korrekt) salátát, enyhén szólva nem elégültem ki. Úgyhogy még előhalásztam és megettem egy fél pomelót, ami amúgy egy zseniális gyümölcs, de az ízlelőbimbóim titokban abban reménykedtek, hogy valami csoda folytán a vékony hártya alatt zsíros, fokhagymás, sült csirkecombok lesznek. Még jó, hogy töküres a hűtőm, és ezt ugye a holnapi nap során sem tudom orvosolni.

Nagyon várom a reggelit. Kemény lesz ez az évkezdés. 

eat me

5 megjegyzés:

  1. A húsban tudtommal nincs (vagy csak minimális) a szénhidrát.:-)

    Miben érzékelhető ez a "sokk"?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom, csak viczeskedek:)

      Hát abban, hogy arra ösztökél, hogy egyek mindenfélét folyamatosan továbbra is.

      Törlés
  2. Same here too, engem is mindig visszavet a december, meg általában a hideg meg a sötét. Ilyenkor tényleg hiányzik a szénhidrát, pedig tavasztól öszig már jól megvagyok nélküle. Az ilyenek miatt kezdödik nekem az új év/új szezon mindig csak február közepén, amikor már észrevehetöen hosszabbodnak a nappalok.

    VálaszTörlés
  3. pomeló!! a kedvenc gyümölcsöm :))

    VálaszTörlés