Boredom is bullsh*t

Egyértelmű, hogy ha valami kimozdulós, iszogatós, hajnalig (értsd: 1-2, csak semmi őrület) tartó program van, akkor azt péntek estére kell szervezni, hogy másnap még ki lehessen élvezni egy egész pihenőnapot anélkül, hogy az ember szétstresszelné magát azon, hogy másnap újra hétfő, és már megint fáradtabban kezdi a hetet, mint ahogy a hétvégét indította. Ez megint egy 4 soron át húzódó mondat lett, gratulálok, Ilonka. 

Hátránya a pénteki mulatozásnak (értem ezalatt azt, hogy a bloggerlányokkal tepertőkrémmel tömjük az arcunkat az Ankertben, miközben annyira hangos a zene, hogy kábé egymás szájáról próbáljuk leolvasni a blogok háttértörténeteit), na szóval az a hátránya a pénteki mulatozásnak, hogy mivel elfoglalt, dolgozó nők vagyunk mindannyian, éjfélkor mindenki (kivéve Mia) bepunnyad, és hazamegyünk aludni. Én Pillánál aludtam, ahol neki (meg egy iszonyú finom, kvázi egészséges  kakaóscsigának) hála elvesztettem a Norbi Update szüzességemet. Nem, nem reggeli volt, hajnal 2-kor tüntettem el. Képzeljétek, a kapcsolatunk a következő szintre lépett, már van Pillánál saját fogkefém, ágyneműm, pizsamám, pihepuha csizmám és mandulatejem.♥♥♥

Szuperjó volt úgy hazajönni, hogy kialudtam magam, nyitva vannak az üzletek, vannak emberek az utcán, és még egy csomó idő van hétfőig. Pilla a város ellenkező felén lakik, de pont 1 óra alatt hazaérek tőle, úgy értem, ide haza a lakásomba. Halálosan éhesen érkeztem meg, gyorsan főztem sütőtök-krémlevest meg sütöttem sütőben pirított parmezános cukkinit, majd agyoncsaptam az egészet anyukám gyümölcsös lepényével, amiből azonnal 3 szeletet kellett meguzsonnáznom. Aludtam, néztem Affairt (nagyon nem bírom a főszereplő Alison-t, mármint a színésznőt, meg szerintem borzasztóan valószerűtlenek a párbeszédek, így egyszerűen senki nem beszélget, hagyjuk már), voltunk sétálni. Este pedig főztem kókusztejes édesburgonya-krémlevest. A tavaly (előtt) karácsonyra kapott, híres-neves fullsznob Menü szakácskönyvemből ez az egyetlen recept, amit megfőztem eddig (mondjuk ez az én hibám, nem a szakácskönyvé, egyszerűen Jamie közelebb áll hozzám), mondjuk ezt már többször is, isteni finom.