2020. március 25., szerda

please, be nice

Ezt eredetileg kommentbe akartam, de inkább legyen poszt:). Ne haragudjatok, tényleg nem akarok senkit megbántani (ez most _minden_ olvasómra vonatkozik), de kezd úgy kinézni a blogom, mint egy random gyerekes fórum, mindenki mindenhez a legjobban ért, vérre menően muszáj, hogy igaza legyen, és még össze is vesztek olyan dolgokon, amik számomra nem is kérdések egyáltalán, hogy hány kilót érdemes hízni (ebben a dokimra hallgatok), menjek-e laborra (mindenképp megyek, van is időpontom), hogy milyen természetű lesz a gyerek (csak az ég tudja), és még sorolhatnám, és ezek a témák csak a legutolsó posztokban voltak. És annyira jó volt, hogy valamelyik nap mindenki elmesélte a meddőséggel kapcsolatos történetét, tényleg, szívmelengető volt olvasni, hogy hogy megnyílt mindenki, de valahogy aztán az is elment olyan irányba, hogy mikor jobb szülni, fiatalon vagy 'öregen', ami irtózatosan messze van attól, amiről az a poszt szólt, hiszen pont az a lényeg, hogy a legtöbben nem tudjuk eldönteni, szülünk, amikor tudunk. 

Nagyon cukik vagytok, és köszönöm a lelkesedést, de őszintén: nem kérek kéretlen terheses-gyerekes tanácsokat, ahhoz nekem itt van anyu, a barátnőim meg a nőgyógyászom. Nyilván ez a ti játszóteretek is, és comments are more than welcome, de csak mondom, hogy vannak ismerőseim, akik kérdezik, hogy ezt hogy bírom, mert ők már nem olvassák a kommentszekciómat, és csöndben megjegyzem, hogy meg is értem :D. Szóval amit elmesélek, azt azért mesélem el, mert ez egy blog, és nem annyira az  életvezetési tanácsokért. 

Én értem, hogy a gyerekkel és  terhességel kapcsolatos témákhoz mindenki tud kapcsolódni, de gondoljunk bele, ha most ez megy, mi lesz itt, ha majd megszületik a gyerekem, és arról mesélek?  Előre mondom, hogy akkor sem az olvasói tanácsok alapján szoptatok/pelenkázom/mittudoménmicsinálok majd. Komolyan, dzsízösz.

Bocs, ha bárkit megbántottam, ez már egy ideje kikívánkozik.

20 megjegyzés:

  1. A gyerek téma az ilyen. Mindenki ért hozzá, és mindenki hozzá akar szólni. Szinte kivétel nélkül indulatot szül. Sokszor úgy érzem, az egészben ez a legnehezebb, a kéretlen tanácsok elől menekülnöm. Mindig megtalálnak. Szóval megértem, -és bár gyerek témában még asszem nem írtam neked kommentet- figyelni fogok hogy ne szóljak hozzá, mert szeretem ha mesélsz😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sokkal nagyobb baj, hogy mindenki tudja a tutit és nagyon kevesen fogadják el, ha te mást gondolsz. A szoptatás vs cumisüveg vagy a hordozás vs babakocsi - na ezeken barátságok tudnak megreccsenni.

      Törlés
  2. Szerintem azért van ez, mert a gyerekkel sok bizonytalanság és nehézség jár, gondolom segíteni akarnak az ötletekkel.

    VálaszTörlés
  3. Azt hiszem, ezek a kommentek nem rolad szolnak. Ha nem is tudatosan vagy reflektaltan, de a hozzaszolok vagyai, felelmei, bizonytalansaga, onigazolasra vagy megerositesre valo vagya jelenik meg bennunk. Nem az az egyetlen motivaciojuk, hogy _pont neked_ es _csakis neked_ adjanak tanacsot. Kapcsolodasra vagynak (hiszen altalaban veve is ezert olvasnak blogokat). Itt jon az a kepbe, hogy az ismeroseidnek konnyu NEM olvasni a kommentszekciot, hiszen nekik magadatik az a lehetoseg, hogy szemelyesen, elo szoban/privatan kapcsolodjanak hozzad. Az "atlagnak" csak a komment marad. (En egyaltalan nem erzem bantonak ezt a posztot, erre az egy mondatra szaladt fel picit a szemoldokom, mert az ismerosok reszerol ez talan kisse... nem is tudom. Inkabb nem hasznalok konkret jelzot, ne legyen felrertheto. De nem tul kedves azokkal szemben, akiknek nincs ugyanarra a fajta kommunikaciora lehetoseguk, mint nekik.)

    A blogolas esszencialis resze az iro-olvaso kozotti kapcsolat, akkor is, ha kommentelesre nincs lehetoseg. Mint egy irodalmi szerzo es az olvaso kozott. Amikor konyvet olvasok, valamelyest mindig kapcsolodom a szerzohoz, de a konyvvel kapcsolatos gondolataim sokkal inkabb engem tukroznek. A blogolas intim mufaj, de nem levelvaltas, nincs meg benne a kiegyensulyozott kolcsonosseg.

    Miert a gyerekezes? Ugyanugy a kapcsolodas miatt. A fozes, lakberendezes, a koromlakkok is erdekesek, es jo bennuk megtalalni a kapcsolodast, de a gyereke(i)n keresztul mindenki sokkal intenzivebben erzi a kapcsolodast. Hiszen a gyerek is fontosabb resze az eletenek, mint az aktualis frizuraja.

    Maximalisan ertheto es respektalando keres, hogy errol a temarol ne erkezzen annyi komment, en is eszerint fogok tenni, hiszen neked szemelyesen ez nem jo, es ez nem lehet vita targya. Pont. De az indoklas mellett beleszoni a szovegbe azt, hogy egyebkent errol masoknak "megvan a velemenye" (hiszen hirtelen itt mar nem csak a blog szerzoje kommunikal vissza, hanem az irason kivul eso mas olvasok is), az sem kellemes, valoban. Persze ezt nem ok uzentek, te emlitetted meg, de talan ez volt ez egyetlen nem szerencses resze a posztnak, mert ez valoban minositi a kommenteket, a kommenteloket, akik tulsagosan atadtak magukat a temanak, ahelyett, hogy csak arrol szolna, hogy "nekem ez nem jo".

    Magamat ismerve tudom, hogy megint eleg elvont voltam, es nem feltetlenul erzodik az a szandek, hogy egyszeruen mas perspektivaba helyezzem a tortenest (amivel egyaltalan nem kell egyeterteni), de bizom benne, hogy kicsit talan megis.

    En a magam reszerol mindent megteszek majd, hogy a keresed szerint legyen, es az ujjamat is leharapom, ha kell, hogy visszafogjam az atlagnal amugy is fokozottabb kozleskenyszerem. :)

    VálaszTörlés
  4. Ezt próbálom minden felhang nélkül írni, pláne hogy én is része vagyok a problémának (vagy legalábbis magamra vettem :D), de nekem kicsit visszás, hogy ezek szerint azokat a kommenteket is átengeded a moderáción, amiket nem látsz szívesen igazából.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mert én nem arra használom a szűrést, h ne engedjem ki a 'nekem nem tetsző' kommenteket (bár nincs ilyen kategória). amióta szűrök, kb 5-öt nem engedtem ki, de azok vagy erősen személyeskedő, kifejezetten szemét, troll kommentek voltak, vagy valami nagyon intim infot tartalmaztak/arra kérdeztek rá. továbbra is mindenki azt kommentel, amit szeretne, csak kifejtettem a véleményem:).

      Törlés
  5. Én két dolog miatt is megszólítva érzem magam, az egyik az, hogy jóideje már én sem olvasom a kommentszekciót, a másik az, hogy az én egyik barátnőm mondta, hogy úristen, Ilonka hogy bírja ezeket a kommenteket. Ő nem ismeri Ilonkát egyébként, szóval nem arról van szó, hogy közvetlenül tud vele beszélni.

    Én is azért hagytam abba a kommentolvasást, mert úgy éreztem, ez egy baba-mama fórum lett, és mivel nem vagyok érintett, nem volt számomra releváns. Ez egyébként egyáltalán nem baj, nagyon sok blog kommentjeit nem olvasom, szóval ez abszolút az én döntésem volt, nem arról szólt, hogy baj van a kommentekkel, arról szólt, hogy számomra nem tartalmaztak már érdekes dolgokat.

    Amit én észrevettem, hogy miután Ilonka beblogolta, hogy terhes, kb. megszűnt önálló entitásként létezni a blogján, csak az a fókusz a kommenteknél, hogy van benne egy baba. Szóval mindegy, miről ír, időjárásról, kirándulásról, szerelemruháról, hajvágásról, a kommentek csak arról szólnak, hogy baba, szülés, nálam így volt, nálam meg pont ellentétes módon volt. Ha leírja, hogy tetszik neki egy sárga pulcsi (terhességtől független), akkor jön rá komment, hogy az jó lesz akkor is, ha nagy hasa lesz, mert elég bő, ha leírja, hogy fodrászhoz megy (terhességtől független), akkor az a téma, mennyire jó a rövid haj kisbabával, ha leírja, hogy a karantén alatt sokat esznek és meghíznak (terhességtől független probléma lehet mindenkinél), akkor a terhesség alatti hízás a téma. Szóval mintha már semmi nem szólhatna nem arról, hogy terhes.

    Ráadásul egy csomószor parttalan viták vannak olyan dolgokon, amik még csak kérdésesek sem voltak a posztban. Mintha Ilonka leírná, hogy kifestik a babaszobát, és két kommentelő összeveszne azon, hogy szerintük kék vagy zöld szín jobb-e a babának, miközben ez sosem volt kérdés.

    Én azt szeretem Ilonkában a legjobban, hogy számomra példaértékűen kezeli a terhességét, és nem érzi úgy, hogy ez az egyetlen dolog, ami meghatározza, hogy tök önazonos, kiegyensúlyozott ember, nagyon bírtam, hogy a szülinapján mondta, hogy nehogy rugdalózót vegyünk neki, mert ez az _ő_ szülinapja, és nem a babáé. Tök jó, hogy nem csak a terhességről lehet vele beszélni, sőt. Szóval annak ellenére, hogy úgy érzem, ő meg tudja tartani azt a határt, hogy ő nem csak egy terhes nő és egy jövőbeli anya, a kommenteknél már elvétve találni 1-1 olyat, ahol nem az az egyetlen attribútuma, hogy terhes.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na de latod, pontosan ez tamasztja ala, amit irtam, hogy ezek a kommentek nem Milonkarol szolnak. Parttalan vitak vannak? Hat az arrol a ket kommentelorol szol, akik egymassal vitatkoznak. :) Egymast gyozkodik, valami mas van amogott, hogy belemennek ebbe.

      Amikor szakitottal, hirtelen mindenki a sajat szakitasat kezdte a nyakadba onteni. Nem azert, mert az valt az egyetlen attributumodda, hogy te egy elhagyott no vagy, hanem egyreszt, mert ahhoz mindenki tudott kapcsolodni, masreszt, mert eleg komoly tenyezo volt az _aktualis_ allapotodban. Mindenkit hagytak mar el. De nem mindenki vegzett bolcseszkart, szeret futni vagy apol novenyeket. Soha annyi komment nem jott, mint akkor. Es tudom, hogy idegesitett is. (En peldaul egy ido utan mar azokat a kommenteket nem olvastam.) De az emberek nagy resze altalaban igy mukodik. Nem veletlen, hogy a "keretlen tanacsok" miatti panaszkodas is kozhelyszamba megy. Tele a net az ilyen irasokkal. Aztan megse valtozik evtizedek ota. Nem is nagyon fog.

      Vegyuk figyelembe, hogy Milonkat sokan olvassak, es ezek a babas kommentek nem kizarolag mindig ugyanattol az egy valakitol jonnek. En peldaul, amennyire fel tudom idezni (es azert tudom konnyen felidezni, mert igenis erdekeltek) hozzaszoltam a mangosalatas recepthez (imadom, azota is csomoszor keszitem), Szloveniahoz, a Marriage Storyhoz, Néne halálához, illetve privatban rakerdeztem egy altala hasznalt ruzsnak az arnyalatara, amiert el is caplattam abba a boltba, amit mondott.

      Szoval, ha egyenenkent nezzuk meg a dolgot, akkor szerintem senkinek nem az Milonka egyetlen attributuma, hogy terhes. Kozel sem. De mivel minden poszthoz erkezik valakitol - mindig mas-mas emberektol - egy megjegyzes, ezert tunhet ugy, hogy hirtelen _mindeki_ csak ugy kezeli. Osszeadodnak a kulonbozo emberektol erkezo kommentek, ami viszont ugy csapodik le, hogy kulon-kulon is csak az van a fejekben hogy "Milonka terhes!!".

      A kozosseg egyenek osszegzese, de az egyenek nem egyenloek azzal a keppel, amit a kozosseg mutat. Milonka a fejekben (egyenkent, kulon-kulon) ugyanaz a szines, divatot szereto, ontudatos, kedves, vagany tanarno, amihez most hozzaadodik, hogy hamarosan anya IS. Tudod, az ujdonsag varazsa... Emiatt tunik most sulyozottabbnak ez. Nem lesz mar annyira ujdonsag egy ido utan. :)

      Persze en csak azt tudom elmondani, en hogyan mukodom, masok fejebe nem latok bele. En igy mukodom. :) Ebbol a szemszogbol (is) probaltam megvilagitani, hatha is kevesbe banto/idegesito/whatever.

      Ezen felul pedig azt tudom tenni, amit megigertem. :)

      Törlés
    2. Igazad van, és nem mellesleg óriási dolog azért, hogy babát vár.
      Én sem csak most "ugrottam" erre a témára, sőt, most nem is írtam semmit, máskor meg igen. Zebegénybe Milonka posztja után mentünk el hamburgerezni, sőt szülinapi ajándék is volt már barátunknak zebegényi kajálás.

      Törlés
  6. szia, én azt gondolom, hogy egy idő után már egy egyszerű beszélgetés ami az olvasók között zajlik.
    Azt feltételezem, hogy nem az okoskodás a cél (oké, van olyan is), hanem eszmecsere amit olvasunk, és ez lehet néha hasznos is, szerintem ezért írnak sokan.
    Akadhat akár megfogadható ötlet is közöttük.
    Remélem nem volt bántó, amit írtam.

    Jó egészséget kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, és ez jól is van így. Én csak azt akarom jelezni, hogy kb az történik, hogy ha olyan posztot írok, amiben 2 mondat szól a terhességemről, akkor is az összes komment 'terhes' utána.

      Kicsit úgy képzeld el, hogy a bandából most ugye ketten is terhesek vagyunk, és van, hogy csak ez a téma, szülés, dúla, lófütty, és én van, hogy mondom egy idő után, mikor már nagyon unom, hogy figyeljetek, nem beszélgetünk másról?

      Vagy van olyan barátnőm/rokonom, akivel ha leülök egy kávéra, semmi másról nem lehet beszélni, mint a gyerekeiről, vagy a terhességről, és egy idő után már alig várom, hogy vége legyen a találkának, mert nekem ez nem jó, érted, beszéljünk erről is, de csak erről...?

      És itt most ez az én blogom, és ezért gondolom, hogy megkérdezhetem: nem beszélegtünk másról (is)?

      Törlés
  7. Szerintem szuper hogy ezt tisztaztad. En pl pont a tanacsokert irom a blogomat es mindig ugy elkeseredek ha egy posztomra egy komment sem erkezik. Tobbszor be is akartam zarni emiatt huszen magamnak irhatnek worben is.
    Lahet hogy ezt masok is felreertettek.
    En facebookon is csak azert vagyok fent egy anyukas csoportban mert neha elofordul hogy kerdeznem kell valamit es rengeteg tanacs erkezik, pl elegge elofordul, hogy valaki latott mar "pont olyan kiütest", es hasonlo rengeteg dolog amikben nem volt / nincs hova fordulnom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ciki, nem ciki, én ebből a célból olvasom hónapok óta rendszeresen a Gyakori kérdések terhességrovatát :D Rengeteg a baromság meg a trollkodás nyilván, de amúgy nekem ezek a személyes beszámolók, élmények sokkal hitelesebbek, mint bármilyen honlap bármilyen hivatalos információja. És sokszor én is tudok segíteni másoknak.

      Törlés
    2. Milyen érdekes - én meg pont ezért nem olvasok semmi anyukás csoportot, mert extrém módon frusztrál, szorongóvá tesz telibe kapni az ezerféle gondot, okoskodást, véleményt, volt h követtem egy fb oldalt, ahol szakértők válaszolnak anyák tanácsaira, pár nap után észrevettem, hogy totál frusztrált és búskomor lettem, mire rájöttem, h a folyamatosan felugró nyomasztó sztorik miatt van, ugyh kiléptem. Ha kérdésem van, felhívom a gyerekorvosunkat vagy beszélek a gyerekes barátnőimmel, anyukámmal.
      Fella te vagy a kivétel, kedvenc anyukás bloggerem :)

      Törlés
    3. Pedighat nalunk mindig van valami gebasz. En nem olvasom fb-n masok kinjait. En beirok ha kapok tanacsot ok ha nem I move on.

      Törlés
  8. most nem azért, de amikor megszületik a gyerek, jó darabig úgy az élet 99%-a kb róla meg a szülőségről szól általában,
    és a szülők, főleg, aki otthon van vele, hagyományosan az anya dolgai sok időre háttérbe szorulnak majd. se idő, se energia nem lesz rá egyáltalán.

    ez konkrétan egy akkora változás ill változtató erő szokott lenni, hogy teljesen érthető, ha fókuszba kerül azoknál, akik tudják, milyen.
    kevés ehhez fogható jelentőségű dolog van az életben, amiről viszont mégse tud aztán az ember annyit beszélni, mint szeretne, mert igen szűk kört érdekelnek majd eléggé a megélései, így már csak emiatt is logikus, ha bárki érintett "rárepül" a kapcsolódásra, sztem.

    VálaszTörlés