cinnabons

Aztán tegnap este jöttem vissza Budapestre Vácról, csak egyedül aludtam otthon, mert úgy érzem, jót tesz mindkettőnknek egy-egy nap időnként külön, nekem meg jó kicsit anyuékkal lenni meg kutyázni. Elméletileg már kitaláltam, hogy a szülésig már nem vezetek, mert néha nagyon kényelmetlen, de írták a terheskönyvemben, hogy max egy órás utakat nyugodtan lehet, ha még elférek a kormány mögött. És rájöttem, hogy a Balcsi-Vác út után döntöttem el, hogy már nem vezetek, mert valószínűleg az tényleg túl hosszú volt. 

Na és elindultam haza, Budapestre, és már Gödön tartottam, mikor rájöttem, hogy Vácon hagytam a laptopom. Nem volt kedvem már visszafordulni és újra elindulni, úgyhogy megbeszéltem magammal, hogy másnap (vagyis ma) újra hazamegyek. Közben megkértem anyut, hogy főzzön nekünk paradicsomlevest, amit nem bírok úgy elkészíteni, ahogy ő, pedig mindketten imádjuk, meg felhívtam a könyvelőmet, hogy mehetek-e hozzá az adóbevallásom miatt. Végül tök jó volt megint hazamenni pár órára, csak visszafelé megint nem bírtam úgy ülni, hogy kényelmes legyen, és nagyon elfáradtam, mire hazaértem. 

Délután meg körülnéztem itthon, és úgy tűnt, minden van itthon egy nagy adag fahéjas tekercshez (még élesztő is), és csodás volt üldögélni a kanapén a sülő sütik fahéjillatában. Kb 15 perc múlva ránéztem, és megdöbbenve láttam, hogy ennyi idő alatt feketére égtek a csigák, kettő nem fért be a tepsibe, csupán ők menekültek meg. Lejjebb vettem a hőt, és lejjebb tettem a tepsit, beraktam a maradék kettőt, és basszus azokat is megégettem pár perc alatt, mivel kiderült, hogy nem a hő volt magas, hanem véletlenül csak felső sütésre állítottam a sütőt, így a tetejük feketére égett, az aljuk viszont nyers maradt. Maradt pár, amiből ettünk, de hát szomorú sztori ez ahhoz képest, hogy hogyan képzeltem azt a tepsi sütit. Barni volt a legcsalódottabb, meg hát persze én is, hogy mennyi pénzt meg munkát égettem oda. 

Nem adom fel, holnap sütök egy másik tepsivel.