A baba napközben kétszer alszik, egyszer délelőtt 10 körül, meg valamikor kora délután. Ez utóbbi változik, akkor szoktam lerakni, mikor látom, hogy elfáradt. Egy időben próbáltam fix időhöz tartani magunkat, de olyan hiszti volt belőle, hogy ő még játszana, mit zaklatom ezzel az alvással, hogy elengedtem. Én nem vagyok napirend-náci, jó így nekem, ha elfárad (1-2-3 körül), akkor lerakom, hozzám bújik, eléneklem neki az Este jó-t (ahol mindig változtatom, hogy anya vagy apa mosdik/főz, vagy hogy kinek az ölében ül a baba, mert ne már ezek a nemi sztereotípiák) és puff, alszik. Babakocsiban már nem alszik, úgyhogy rá szoktam vele feküdni az ágyunkra, és akkor ott vágja be a szunyát. Már rájöttem, hogy ha napközben egyedül alszik (az ágyában mondjuk), akkor nagyon hamar megébred, és nem is alszik vissza, 20-30 perc, akár a délelőtti, akár a délutáni alvásról van szó. Viszont ha ott fekszem mellette, nem feltétlenül alszom, hanem olvasok, vagy játszom a telefonomon, akkor megnéz, megsimogatom, és alszik tovább - így akár másfél, két órát is képes aludni.
Na és én annyira megszerettem ezeket a közös sziesztákat. Nyilván tök jó lenne, ha tudnék ilyenkor mosogatni, vagy főzni, de igazából ezek akkor is mennek, ha ébren van. És annyira jó érzés, hogy hozzám bújva, nyugodtan szuszog az amúgy egyfolytában pörgő, pihés fejű kis bandita. Plusz rá vagyok kényszerítve, hogy én is pihenjek egy kicsit, sőt, ha nehezebb éjszakánk volt, akkor fel szoktam csapni a szemmaszkom, és alszom vele együtt, van, hogy Barni is becsatlakozik.
Ilyen izgalmas a mi életünk.
Én imádtam amikor kétszer aludtak, valahogy onnan lett kezelhető a napunk, végre tudtam, hogy mikor mi fog történni. Főleg az első gyereknél. És nekem soha - értsd soha - nem okozott gondot, hogy aludjak amíg ők is 😀.
VálaszTörlésDe jó :) Én is nagyon szerettem a közös alvásokat délután, nálunk is volt, hogy hármasban szuszogtunk. Igaz, én képtelen voltam közben olvasni vagy telefonozni, vízszintben nagyon hamar elalszom :D Most is előfordul még hétvégén, amikor itthon van a nagy ovis, hogy együtt alszunk délután, és mindig olyan szuper :)
VálaszTörlésNem tudom, miért olyan jók a nagy közös alvások, de nálunk egészen a lányom kiskamasz koráig szokás volt, hogy hétvégén kinyitottuk a kanapét, mindannyian odaheveredtünk, még a kutyák és a macskák is, és heverésztünk, aztán elszunyáltunk.
VálaszTörlésÉs érdekes, hogy most amikor a húgoméknál vagyok, akkor is mindig ebéd után mi csajok (4 és 14 évesek a lányok) bent heverészünk a nappaliban a hatalmas kanapén, ami alvásba torkollik... Bármilyen hisztisek a lányok addig, ez után mindig kisimulnak valahogy.
((nálunk ugyanebben a dalban anya mosdik, anya főz :'DDD))
VálaszTörlésJogos! 😘
TörlésÉn vagyok az ellenpélda. 5 éves nagy, 2 és fél éves kicsi... én soha nem tudtam aludni velük nappal :-))) még kinyaffadva, halál fáradtan sem, még a szülés másnapján sem. Mondjuk én eleve nem szeretek nappal aludni. Ha rettenetes az éjjel és kevés az alvás, akkor sem. Nekem az ő nappali alvás idejük az én idő. Akkor tudok nyugodtan enni, tornázni, és főleg olvasni.
VálaszTörlésDe jó ❤️ bár nekem már nincs lehetőségem napközbeni babával alvásra, de ezt a közös kanapézást tökre adnám!
VálaszTörlésRe. napirend, szerintem ezt elég sokan félreértelmezik; általában inkább az események kiszámítható egymásutániságát jelenti (tehát hogy pl. alvás után mindig evés jön, azután mindig levegőzés/játék stb.), nem azt, hogy órára pontosan mindig ugyanaz történjen. Nem mindegy :) Én ilyen értelemben napirend-náci vagyok, de tök ritka, hogy két egymást követő napon ugyanakkor történjenek a dolgok, még akkor is, ha D. este percre pontosan ugyanakkor alszik is el.
Én nem értelmezem félre: több anyukát is ismerek olyat, aki időben is napirend-náci, és egesz napra percre pontosan megmondja neked, mikor mi történik majd náluk. Szerintem amugy ez is tok jo, mert gondolom, a gyerek is beall ra.
TörlésDurva, én azt nem tudnám elképzelni. Főleg az odáig vezető utat. Amikor már beállt, persze, az zsír mindenkinek. De hogy bocs kisfiam, nem alhatsz/ehetsz, mert még nincs 10:00:00? Remélem, van ennél humánusabb verzió is és csak én képzelem ilyennek.
Törlésmás meg gondolom azt az (ehhez képest) fejetlenséget nem tudná elképzelni, ami meg mondjuk nálunk van, hogy érted, a gyerek dönti el, mikor alszik, ATYAÉG. és hát nyilván itt indul szerintem az a tipikus társalgás, amit annyiszor láttunk már gyerekes témákkal kapcsolatban. én abszolút hiszek abban, hogy nagyon sok út van a gyereknevelésben, és a másik valószínűleg pont olyan jó, mint az enyém, vagy a tiéd. vagy hát legalábbis tök felesleges ítélkezni, hogy a másik milyen. Mert miért ne lenne pl ez az út humánus? Gondolom, kaphat kiflicsücsköt, ha nincs még vacsi. Ha nekik így jó, akkor az tök jó.
Törlésén is napirend náci vagyok amúgy! de nálunk ez úgy volt, hogy csomó ideig figyeltem a gyereket, és hozzá lett igazítva minden. mikor volt álmos, mikor volt éhes stb, és ő alakította a saját napirendjét - én meg idomultam hozzá, nyilván. aztán onnantól ragaszkodtam hozzá, hogy be is tartsuk, amit kitalált :D de akkor sem vele kellett harcolni, hogy menjen aludni vagy enni, hanem a körülményekkel/külső személyekkel, hogy most nem érünk rá, most x dolog van és ebből nem engedek. most meg már tök nagy (ahhoz képest) :((
Törléshát de az se fejetlenség azért, mert nagyjából (1-2 órás intervallumon belül) így is ugyanakkor vannak a dolgok :) de tény, hogy sokkal nehezebb előre tervezni, vagy csak nagy ráhagyással lehet.
Törlés(én kicsit ítélkezősen ébredtem ma, vállalom! de azért a "náci" sem egy értéksemleges szó :D)
hát, a náci, de a napirend-náci? pedig, ahogy írtam is, pont nem gondolom rossz dolognak.
Törlésegyébként gondolom, mindenkinek onnan (is) jön, hogy ki mit hoz otthonról. nekem iszonyúan lazák, talán túl lazák is voltak a szüleim, az én életemben nem annyira volt rendszer gyerekként, tudnék mesélni :D. például nálunk nem volt olyan, hogy nem tudom, 6-kor leülünk vacsizni, kb amikor hazaértünk a játszóról, ettünk valamit. és én pl nagyon irigykedtem azokra a barátaimra, akik együtt vacsoráztak a családdal fix programként., nekem az annyira tetszett, még az is, hogy addigra muszáj volt hazaérniük. én meg harmadik gyerekként eléggé laza szabályrendszer mentén mozogtam.
én valahogy a kettőt akarom ötvözni, nyilván a lazaságot, rugalmasságot, spontaneitást nem tudom (és nem is akarom) levetkőzni, de közben meg szeretném azokat a rituálékat, menetrendet tartani, amik gyerekként jók lettek volna, keretet adtak volna nekem.
ez tök érdekes :) nálunk az étkezések az Szent Családi Program volt (hétköznap a vacsora, hétvégén az összes, de az ebéd és a vacsora mindenképp), és én ezt először normáliskét, aztán kötelező feszülésként éltem meg, de amikor megismerkedtem B-vel és kiderült, hogy náluk a közös étkezés mint olyan egyáltalán nem létezett, na akkor rájöttem, hogy nem is olyan rossz dolog (csak nem kell túlfeszülni) :D
Törlésnálam egyébként pont fordítva, elég rigid rendszer volt, és én próbálok lazább lenni, de általában nehezen találom meg a még-nem-aggódom-eléggé és a már-túlaggódom közötti hajszálvékony határt...
En napirend naci vagyok, de nyilvan nem ugy h eheztetem vagy kinzom a gyereket, hogy 10:00 pitty-pittykor lehet csak aludni.
VálaszTörlésDe ahogy Vera irja, adott sorrendben jonnek a dolgok, es kb ugyanakkor. Altalaban 15-30p “turest” adok dolgoknak. De mondjuk delelott mindig leteszem a gyereket 10kor aludni, de ha o f11ig dumal, hat legyen.
Szerintem 1nel tobb gyerekkel halal az hha mindenki akkor eszik-alszik amikor kedve szottyan, mert a nap akkor egy vegtelenitett etetes-takaritas-altatas maratonna valik. Masreszrol meg hha bolcsibe/oviba megy a gyerek, akkor konnyebb napirenddel.
Én is napirendhez ragaszkodós vagyok, és nem csak az egymásutániságban, az időben is nagyjából, eleinte amíg nagyon kicsik voltak addig csak az esti fürdés, kaja és fekvés időpontja volt tuti. Bevallom, hogy amikor egyik pici, másik kicsi, harmadik meg ici-pici felállás volt, akkor a legkisebb napirendjét addig toszogattam, amíg sikerült átállítani 11 hónaposan az egyszeri alvásra, hogy legalább némi átfedés legyen már a gyerekek alvása között, és végre kijussunk az udvaron kívül máshová is (csak lakásban, kiságyban aludtak).
TörlésNálunk a kisebbikkel a férjem volt gyesen, és a mai napig visszasírja a közös délutáni sziesztáikat :)
VálaszTörlés☺️🥰
TörlésNálunk este szigorúan 8-fél 9 között fekvés van a gyerekeknek. Hétvégén ebéd után is, bár a lassan 6 éves már szereti elmismásolni az alvást, szeptembertől nem is lesz már neki kötelező, de a csendespihenőt akkor is meg fogjuk neki tartani, amíg a kicsinek (4 éves) aludnia kell.
VálaszTörlésNekik is szükségük van az alvásra élettanilag, még a nagy is képes kiborulni estére, ha délután nem alszik. És ezzel a szigorú napirenddel nekünk is jut egy kis nyugalom ebéd után, meg este 9 után.
igen, később már, amikor reggel kelni kell, egyértelmű, hogy az esti lefekvés nem lehet bármikor. de amíg az ember otthon van gyesen és se neki, se a gyereknek nem kell időre menni sehova... meg hát nálunk pl. így is kb. reggel 6-tól este 6-7-ig tart a nap (két napközbeni alvással), szóval tök más a bioritmus még - és BŐVEN van nyugalom este :)
TörlésA napirend nácizmushoz nem tudok hozzászólni, de az este jó dal az engem teljesen földhözvág. Még most is akármikor hallom, elsírom magam rajta, szerintem a világ legszomorúbb (és legszebb) dala, annyira fájdalmas a hangzásvilága, hogy én nem bírom ki. Most is sírok, mert épp megy youtube-on :) közben pedig tudom, ha lenne gyerekem, énekelném neki.
VálaszTörlésmegértelek, én is sokszor sírtam rajta, mondjuk mióta naponta többször el kell énekelnem, megkeményedtem. :D de múltkor úgy énekeltem Daninak, hogy Barni mellettem ült, ő is énekelte, és ő is elsírta magát :) szóval szerintem ez ilyen.
Törlésén gyerekként féltem tőle, mert a végén elolvadt a világ ugye, és azt hittem, hogy meghalnak mind :(
TörlésDe érdekes! Szerintem a világ legmegnyugtatobb verse. Pont azt a hangulatot idézi, ami az elalvás pillanataiban van, ami gyerekeknek kicsit ilyen bizonytalan érzet lehet, és lezárja egy teljesen pozitív képpel, hogy anya ölében ülök.
TörlésNagyon szeretem, hogy kinek milyen érzete lesz ugyanattól, nagyon érdekes.
Az tuti. Engem a dallama idegesít, így még soha nem is énekeltem a gyerekeknek.
TörlésSzerintem ez mind gyerekfüggő. Napirend, meg kötelező lefekvés 9-ig. Na asszem fel is megyek gyorsan a "többemberes babák" csoportba hogy kicsit kibalanszírozzam a lelkem. :-))
VálaszTörlésI feel ya sista’! 😉💞
Törléshol ez a csoport? :D
Törlés