fesztivál állat

Szépen csordogál a nyár. Danival kicsit egymás agyára megyünk, én nem értem, hogy miért nem tud egyedül is dolgokat csinálni, ő meg nem érti, hogy miért nem szórakoztatom egész nap - de komolyan, ha valami dolgom van, főzök, vagy teregetek, áll mellettem és várja, hogy befejezzem és menjek vele vonatozni meg autózni. Persze ha strandolunk, vagy csavargunk, az jó, de itthon nagyon unja magát. Ebéd után nem alszik, így aztán késő délután már káosz van, ezért aztán minden délután megfogadom, hogy másnaptól ha kell, lekötözöm, de mindenképp aludnia kell egy kicsit (aztán másnap nyilván a bilibe lóg a kezem). A múltkor egy ilyen őrület közepette elesett a nagyinál a felmosott kövön és beverte hátul a fejét, éjjel hányt is, úgyhogy hajnal 3-kor a Jánosban is volt jelenésünk, aztán egy nappal később megint, röntgen stb. Szóval eddig nem annyira pihentető a nyár, de hát ez van. 

Tegnap el kellett mennem feltölteni a készleteket, nulladik Glamour napok voltak a Rossmannban (én nem olyan régen jöttem rá, hogy ilyenkor egy csomó minden 35-40%-kal olcsóbb, és megéri ilyenkor bevásárolni mosószerből, mosogatószerből, tusfürdőből, fogkrémből, meg kb mindenből, amit ott szoktunk venni). Ez egy kisfiúnak nyilván nem annyira izgi, úgyhogy a szomszédokra bíztam egy órára, tiszta felüdülés volt nélküle bevásárolni, haha. 

Hétvégén Anyuéknál volt két napot, mi meg elmentünk úszni meg napozni a Külker strandra (Danival is oda szoktam járni, nagyon szeretjük), este meg kimentünk a Kolorádó fesztiválra, ami itt van mellettünk az erdő közepén. Én eleve nem voltam nagy fesztiválozó hangulatban, de gondoltam, azért menjünk, biztos jó lesz. Hát, nem volt jó. Valahogy nem talált most meg a zene (főleg elektronika), sötét volt és azon aggódtam, hogy kitöröm a bokám, többen voltunk, így aztán egyfolytában bandukoltunk valahova, vártunk valakit vagy visszamentünk valakiért, vártuk míg valaki pisilt vagy sorban állt a pultnál. Egyáltalán nincs térerő (amit nem értek így 2024-ben, a jelerősítők világában), így aztán ha valakit elveszítesz, annak annyi - teljesen visszajött a korai Sziget fesztiválok hangulata, amikor ugyanez volt a műsor egész este. Aztán meg a derekam fájt, fáztam, fáradt voltam, éhes, de nem akartam a kajálással feltartani a többieket (wtf, tudom). Ah, nem tudom, öreg vagyok én már ehhez. Mondjuk nem tudom, mit vártam, a közönség átlag feleannyi idős volt, mint mi. Így aztán hajnal egy körül hazamentünk taxival - a fesztivál hivatalos partnere a Főtaxi, és a kurva anyjukat, hogy teljesen legálisan lehúzzák a csóró kis egyetemistákat, nekünk a 7 perces út 8 ezer forintba került, a városközpontból nem szokott ennyibe kerülni hazataxizni.