És akkor szeretném elmesélni, hogy pénteken találkoztam Dollyval. Az apropó az volt, hogy ő nagyon szereti a madarakat, én meg belefutottam Vinteden egy nagyon kedves madaras ruhába, és mivel ő Hollandiából nem tud a hazai Vintedről vásárolni, megvettem neki. Így aztán kellett egy randi, és pénteken egészen spontán össze is hoztuk. A Moszkván (tudom, tudom...) találkoztunk a LULU-ban, ahol úgy öleltük meg egymást az első találkozáskor, mint régi barátnők - hiszen, végülis, azok is vagyunk. Mindenkit meg kell, hogy nyugtassak, hogy Dolly pont olyan cuki, jó fej és csodás beszélgetőtárs, ahogy az ember elképzeli a blogja alapján, viszont nagyon kellemes, egészen mély hangja van, ami számomra meglepő volt. Ugyancsak nem számítottam rá, hogy mennyi újdonságot fogok róla megtudni, azt gondoltam, hogy nagyon jól képben vagyok, de persze a blog csak a valóságnak csak egy apró kis szeglete - pont, mint nálam.
Nekem nagy élmény volt vele találkozni, de biztos voltam benne amúgy, hogy az lesz, igazi bensőséges találkozó volt, és szerintem kölcsönösen őszintén kíváncsiak voltunk egymásra, és nagyon örültünk a találkozásnak mindketten. Biztosan sokan tudjátok, hogy én jópár bloggert a szívemmel szeretek, mert hálás vagyok nekik, hogy hosszú évek óta részei a napjaimnak, és hogy kendőzetlenül elmesélnek mindenféle vidám és szomorú történeteket magukról és az életükről. De azért azoknak, akiket személyesen is ismerek, és megtörtént a KLIKK köztünk, van egy kis külön zug a szívemben.
Egyébként megfogadtuk egymásnak, hogy ráfekszünk a blogolásra, és VOILÁ. Biztosan ő is mesél majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése