Things organized neatl: GREEN

Mire jó egy álmos nyári délután? A képen elrejtettem a legendás lidlis kókuszvizet is.

Előzmények: 

• ITT vannak a sárga cuccok.
• ITT a táskám tartalma.
• ITT pedig a piros-pöttyös dolgaim. 

Gondolom a többi nyilvánvaló, de a zöld nyuszi egy kitűző! 

Pleasures

Na ez lett a tegnapi napból, jött a fotós barátnőm, és ettünk-ittunk, dumáltunk este 11-ig a teraszon, hát annyira jó volt. A quiche spárgás lett, ezt a receptet szoktam használni, és mivel én minden receptet megváltoztatok, került bele még egy csomó újhagyma és cottage cheese (lidlis túró-szerűség). Isteni finom volt, igazi nyári vacsi, és mivel vannak még hozzávalók, ma délután is megsütöm. Ja és ma én vagyok hivatalos ebédre a barátnőmhöz, és olaszt főz nekem. Nem is értem, miért nincsen mindig nyár.  

Ja, és a nap felfedezése. New Yorkban kókuszvizet ittam folyamatosan, mert az ott egy fillérekért kapható csoda, én érzem, ahogy iszom, hogy ez nekem valami miatt nagyon jót tesz, valami isteni nedű, de persze itthon nem kapható. De most van a Lidl-ben tök jó áron, és felvásároltam a fél készletet, beraktam a hűtőmbe, reggelire pedig 3 decit összeturmixoltam egy harmad ananásszal, és hát mmmm. Vissza kell mennem felvásárolni a készlet másik felét is. 

Winners together and losers apart

Ma a felsőbb emeleteken már olyan meleg volt az iskolában, hogy nem hittem el, mikor bementem, és a gyerekek már annyira el vannak pilledve, hogy rosszalkodni sincs erejük. Nagyjából gyerekmegőrzésnek nevezném, amit jelenleg művelünk. Vittem be nyári zenéket, szöveggel, olyat ami szerintem fun, meg olyat is, ami szerintük az, és megtanultuk, meg lefordítottuk a szöveget, mondtam nekik, hogy pénteken megyek a helyi dizsdibe, és kikérdezem tőlük. Rövidített órák voltak hálistennek, aztán hazajöttem, ebédeltem tökfőzeléket feltét nélkül, ja, és hazafelé útközben vettem két doboz jégkrémet, egy Rákóczi túrósat meg egy belga csokisat. Na és ebéd után betelepedtünk anyuék hűvös, besötétített nappalijába, magunk elé vettük a kávét meg a jégkrémet, és megnéztük ezt a filmet, ami egész cuki volt, egyszer nézhető nyári könnyedség. Ilyen jók a nyári délutánok. 

És bár el akartam menni úszni, egy kicsit kényszerpihenőn vagyok, egyrészt mert kicsit megégtem a Balcsin, és most nem kívánja a bőröm a napot, másrészt mert tegnap nagy felhők jöttek, én meg be akartam pakolni a székeket a teraszról, amik nagy, súlyos, szuperkényelmes, fából készült monstrumok, és az egyik, amit már összehajtottam és nekitámasztottam a falnak, felborult, rá a vádlimra és a bokámra, úgy, hogy összecsuklottam, és úgy fájt, hogy majdnem sírtam, és szentül meg voltam róla győződve, hogy eltört. Szerencsére nem, de nagyon fáj, és csúnya is, borogatom, mit kell csinálni ezen kívül, hogy minél előbb elmúljon a brutál dagadt folt? Persze mindig kell valami szenvedés.

Most pedig sütök quiche-t, tudom, hogy nem praktikus bekapcsolni a sütőt a kánikulában, de azt kívánom Balcsi óta, mert Rotigotinnal emlegettük, hogy Marcipán mindig azt süt nekik, hát nekem nem süt senki, úgyhogy majd én magamnak. 

Ezt a zenét pedig így erre a csodás kánikulai szerda délutánra küldöm nektek szeretettel, mert ha forróság, akkor jó kis fekete zenék, amilyet csak ők tudnak, mondjuk egy koktél is illene mellé, hm, nem is biztos, hogy nem csinálok magamnak egyet a konyhai tevékenykedés mellé.

Heat

Hőségriadó, rövidített órák, az utolsó 2 pedig elmarad. Imádom a nyarat!

doops design

homesweethome

És persze mindenütt jó, de aztán apa kijött elém a kisautóval az állomásra, a kutya sikítozórohamot kapott örömében mikor meglátott, kaptam vacsit, és levittem az ebet a naplementés Duna-partra, ahol kicsit benyomkodtam őt a Dunába, és most meg itt a szép, az indulás előtt kitakarított lakásom ahol van wifi, és igen, tényleg itthon a legjobb.

Exactly where I'm supposed to be

Tudjátok, féltem az első nyaralástól, úgy értem, az első nyaralástól, amit a férjem nélkül töltök. Nekem ő volt a másik felem, mellette éreztem magam otthon, bárhol is csavarogtunk épp a világban. Nélküle mindig kicsit elveszettnek éreztem magam, és bár igyekeztem jól érezni magam, bárhol is jártam tőle távol, nagyon hiányzott, és úgy éreztem, csak akkor kerülök a helyemre igazán, csak akkor nyugszom meg újra, ha újra együtt lehetünk. Igyekeztem 'letudni' a nélküle töltött kiruccanásokat. Mióta szakítottunk, lassan egy éve, 1-2 bulitól eltekintve nem aludtam másutt, itthon pedig biztonságban voltam, a cuki fészkemben, azok között, akik szeretnek. És féltem az első nélküle töltött nyaralástól, ahol majd eszembe jut megint, hogy egyedül vagyok ebben a nagy világban, elveszett, szánalmas szingli, akit senki nem vár haza. 

De őszintén, a 3 nap során egy pillanatig nem jutott eszembe, hogy bárhol másutt, másvalakivel kellene lennem. Pontosan így volt jó, ahogy volt, nem tudom tovább ragozni amit a lányok írtak (itt és itt), nagyon jó kis balcsis hosszúhétvégénk volt, tökéletes indítása a nyárnak, két okos, jó fej, csupa-szív, csupa-sztori lánnyal. Kisimultam, feltöltődtem, kipihent és csokibarna vagyok, és itthon konstatáltam, hogy csak a szemem mellett, a nevetőráncaimban maradt fehér a bőröm. És nem száni szinglinek érzem magam, hanem önálló, felnőtt, kiegyensúlyozott nőnek, és pont ilyen életet akarnék, ha nem az enyém lenne. Imádtam, köszi, csajok.

Pihi

Az van, hogy sajna nem érek rá blogolni (meg nincs 3G-m), mert Rotigotinnal és Pillanattal a Balcsiparton folytatjuk a fotón látható tevèkenységet. Nagyon csókoltatunk mindenkit, legyetek jók, és ne üljetek a gép előtt!

Kezdődik

A napom végül zseniális lett, sok órám volt, de egyetlen órán sem tanítottam úgy, ahogy kellett volna, hanem lezártam őket, meg beszélgettünk, és van, hogy úgy érzem, hogy ezzel sokkal többet teszek hozzá a gyerekek életéhez, mintha angoloznánk. Az egyik osztály azt mondta, hogy 'a tanárnő nagyon sokat változtatott rajtunk', egy másik osztály pedig néhány hónapja majdnem teljesen leszokott a káromkodásról, miután kifejtettem a véleményem a dologról, és ma felhívták rá a figyelmem, hogy ugye tudom, hogy ez nekem köszönhető? Az egyik csoport még mindig nagyon gonosz velem, de csak néhány lány (4, köztük akivel már volt konfliktusom), és úgy döntöttem, nem foglalkozom ezzel. És persze mindenki ígéri, hogy jövőre sokkal szorgalmasabbak lesznek, és tanulnak sokat, de hiszem, ha látom. :)

Ráadásul pedagógus nap alkalmából le kellett menni az igazgatói irodába, ahol pusziért cserébe borítékokat kaptunk Erzsike utalványokkal, aminek nagyon örültem, főleg, mivel mikor először mondták, hogy hívat az igazgató, akkor kicsit összeugrott a gyomrom, hogy vajon miért kapok lecseszést. És mikor aláírtam, akkor volt a nevem mellett egy szám, ami nem volt olyan sok, de azért jó az. És hazaértem, megszámoltam, és pont 10x annyi volt, mint amennyire eredetileg számítottam. Kicsit ugrabugráltam örömömben, és most még jobban szeretem a munkám. 

Aztán suli után rövidnadrágot húztam, és kitaláltam, hogy akkor én most találok magamnak pedikűröst, bár úgy voltam vele, hogy ha találok is olyat, aki külön, a többiektől elszeparált részen dolgozik (mert halálom, mikor reszelgetik le a cuccokat a talpadról, és közben körülötted fodrászok meg vendégek vihorásznak, borzasztó), tutira nem kapok időpontot mára, vagy holnapra. Ehhez képest a legelső helyen találtam egy nagyon szimpi lányt, aki 10 perc várakozás után pihe-puha babatalpakat, és narancsos-piros körmöket varázsolt nekem, ráadásul iszonyú jót beszélgettünk. Szóval készen állok, jöhet a nyár. 

És aztán itthon olvastam egy órát, hogy a lakk atombiztos legyen, majd elmentem vásárolni, vettem kaját, itthon pedig csináltam egy hatalmas adag padlizsánkrémet jó sok hagymával, fokhagymával és petrezselyemmel, egy hatalmas halom pirítóst, kinyitottunk egy üveg bort, és a nagyobbik bátyámmal, a szüleimmel meg a gyerekekkel együtt hosszan, olaszosan vacsoráztunk és röhögcséltünk a kertben. És persze közben toltam nekik a finom kis nyári zenéket. És ez még csak a nyár kezdete!

Tudom hogy mutattam már, de kötelező nyári darab:

Na még egy kicsit

Annyira nagy a baj, hogy már erőm tanárnénisen öltözni sem, ma halásznadrág, dupla (rózsaszín-szürke), nagyon kényelmes pamutpóló, zöld tornacipő stílusban indulok dolgozni, mintha mondjuk a sarki boltba mennék kifliért meg tejért, semmi szoknya vagy kisruha. 

Nagyon sok jó dolog történt, és fog is történni, például tegnap lementek a kisérettségik a tizenegyedikeseknek, és nagyon büszke voltam az osztályomra, ügyesek voltak, jó volt visszahallani a munkám eredményét, és hogy a kollégáim hogy dicsérik őket. Vizsgáztatni pedig nagyon fárasztó. 

És annyi mindent csinálok, hogy megint nagyon ráférne egy takarítás a lakásra, a hűtőm töküres, ma már úgy kellett összevadásznom, hogy mit egyek reggelire, semmi nincs itthon. És a blogomra sincsen időm. Na de majd ma délután minden lemaradást behozok. És milyen gyönyörű idő van, holnap nincs suli (csak csapatépítő tréning), és jön a kalandos hosszúhétvége. 

Ez pedig itt a blöki kedvenc nyári tartózkodási helye, mert nyitva van az ajtó, és ő bent is lehet így, de a házat is tudja őrizni. 

Na oké

Vacsorára körülbelül egy lovat meg tudtam volna enni, de aztán visszafogtam magam, és összeturmixoltam egy egész mangót, egy banánt, egy fél doboz joghurtot, meg egy bögre rizstejet. Isteni volt. Nagyjából ennyi, ami a mai nap pozitívumait illeti. 

So hello, pretty papa

Ma reggelre két kávé, meg ez a dal kakaón. 

Aúú

NEM sikerült a hétvégén kipihennem magam, nem is merek belegondolni, mi lett volna, ha mondjuk szombat estére időzítjük a bulizást. Öreg vagyok, az van, kell legalább 3 nap a teljes regenerálódáshoz, és bármennyire szeretem kiereszteni kicsit a gőzt, emiatt konkrétan luxusnak számít már komolyabban inni és dohányozni, értékes szombatokat, vasárnapokat veszítek el így. Főleg, hogy nem úgy terveztem a hétvégémet, hogy nagyjából semmit sem csinálok. Jó lett volna levegőn lenni, csavarogni, bringázni, kirándulni, szociális életet élni, koncertre menni, de ma azon kívül, hogy szüttyögtem a sárga cuccaimmal, az ebédhez hozzájárultam egy uborkasalátával, mostam, teregettem, megnéztem 3 filmet és fetrengtem a kanapén, és minden körmömet más színűre festettem, semmi hasznosat nem sikerült véghez vinnem. Jó, mondjuk tény, hogy az idő is botrányos volt. Na mindegy. 

Ráadásul bent felejtettem a suliban egy nagy adag dolgozatot, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy lezárjam egy osztály jegyeit, úgyhogy reggel be kell mennem egy órával hamarabb, hogy kijavítsam őket. És igen, jól sejtitek, ehhez egy órával korábban is kell kelnem, mondjuk fél 6-kor. Fúúúúj. És a 6 tanóra mellett lesz még napközben is magánórám, majd egy lógós diák vizsgáztatása, délután meg két magánóra itthon. Úgyhogy most gyors zuhany, hajmosás, majd alvás, olyan minőségű, amitől valahogyan belém költözik egy csomó energia, hogy ne fájjon olyan elképesztően a hétfő. Brrrr. 

Már csak 2 hét.

A lakásszépítgetésről

Az ágyam felett nem volt kép, és egy ideje gondolkodom, mit is tehetnék oda, úgy, hogy ne kelljen különösebben költenem rá. Volt itthon egy darab Ikea anyagom, szépen beszegtem, valamelyik este felszögeztem apró szögekkel (egyedül, picit ferde lett), és most ilyen. Szerintem vidám, bár nem mondom, hogy ez a végleges megoldás. 

Things organized neatly: YELLOW

Nagyon-nagyon tetszenek ezek a #thingsorganizedneatly projektek, hosszú ideig el tudom őket nézegetni az instagrammon. Nem tudom, mi a titkuk, de engem teljesen elvarázsolnak. Én is készítettem már hasonlót:

• ITT a táskám tartalma.
• ITT pedig a piros-pöttyös dolgaim. 

És tessék, úgy döntöttem, készítek egy szín projektet, és megmutatom a szép kis cuccaimat, színek szerint rendezve, hogy elszórakoztassam magamat, és remélhetőleg titeket is. És ha június 1, akkor persze napsütés, citrom, banános sampon és virágok, tehát SÁRGA.