Home away from home

Itt vagyunk Vácon már két napja, nekem ez most hatalmas felüdülés. Nagyon hiányoztak a szüleim, nem tudom, mikor telt el utoljára ennyi idő, hogy nem láttam őket. Bandáztunk a gyerekekkel is, elvittem őket sétálni Danival együtt, aki az igazi nyertese az ittlétünknek, mert hatalmasakat aludhat a hosszú séták alatt, és mindenki imádja őt. Iszonyúan barátságos kisgyerek, így elég nagy sikere van anyuék, meg az unokahugik körében.

Eredetileg csak két napra jöttünk, két éjszakát akartunk itt aludni, de nekem annyira jól esik itt lenni, hogy mondtam Barninak, hogy menjen nyugodtan vissza Budapestre elintézni a dolgait, mi itt maradunk, aztán ő eljön értünk pénteken, és meglátjuk, hogy maradunk-e még, vagy hazamegyünk. És most, hogy Dani alszik, megy a mosogatógép, van időm blogolni is, csak laptopot nem hoztam magammal sajnos, így diktálom a szöveget a telefonomon. Nem mondom, hogy hibátlanul működik, de ezerszer jobb, mint hogyha be kellene pötyögnöm mindent, attól tutira megbolondulnék. Az órámon is így szoktam üzeneteket küldeni, és mostanra egészen belejöttem és megszerettem. Ti használjátok?

Hétvégén veszünk karácsonyfát, és ha sikerül kitakarítani, akkor szerintem fel is díszítjük, mert Dani imád mindent, ami fényes és csillogó, hadd bámulja minél tovább. Meg én is nagyon szeretem már karácsony előtt is, csak szilveszter után akarok azonnal megszabadulni tőle, azzal a jelszóval, hogy új év, tiszta lap.

Délután végre nem volt semmilyen programunk, így aludtunk vagy két órát Danival a kanapén, olyan igazi jóízűt, pihentetőt, nyálcsorgatót - valahogy itt sokkal jobban tudok sziesztázni, mint otthon Budapesten. Péntek délelőttönként anyáék mindig takarítanak, úgyhogy holnap majd én főzök valamit nekik, mindjárt felcsapok valami Jamie-féle szakácskönyvet, még az is lehet, hogy a piacra is elcsattogunk reggel Danival.