good day, sunshine

Nagyon fáradt vagyok, de jó értelemben. Mióta jógázom, úgy alszom, mint a bunda, azóta nem volt olyan, hogy felébredek hajnalban és álmatlanul forgolódom. Nem is nagyon erőltetjük az estéket, Dani elalszik valamikor 8 és 9 közt, én még lezuhanyozom, sőt, van hogy már altatás előtt fogat mosok és pizsibe bújok, hogy csak át kelljen kúsznom az ágyunkba, összebújunk és legtöbbször már 10 előtt alszunk. De tegnap megnéztük a Cápák között című műsort, ami vasárnap este szokott lenni a TV-ben, de én letöltöm és hétfő vagy kedd este szoktuk megnézni, hogy zavartalanul, reklámok nélkül nézhessük végig. Éjfélig néztük, 6-kor keltünk, nekem meg nagyon kellett volna még vagy két óra alvás. 

Ami pedig a Cápák között-et illeti, imádjuk. Mindenféle önjelölt, többé-kevésbé sikeres vállalkozók adják elő a vicces, szánalmas, szuperjó, érdekes vagy épp értelmezhetetlen biznisz ötleteiket, és az ott ülő 5 cápa (vagyis gazdag üzletember/üzletasszony/befektető) eldöntheti, hogy ad-e pénzt és támogatást ehhez. Nekem a cápák közül Balogh Levente a kedvencem, a Szentkirályi ásványvizes pasi, akiről tudjuk, hogy a 2. kerületben lakik, mert már többször is láttuk egy konkrét helyen őt és a G mercijét. A múltkor vittem át a terhes ruháimat a sógornőmnek, aki babát vár, épp parkoltam le a kocsival náluk és elsétált mellettem Levente, a vizes pasi egy szűk, fekete, millió dolláros öltönyben, fehér ingben, egy csokor virággal a kezében és nagy mosollyal az arcán. Nekem ő nagyon szimpatikus, mert mindenkivel kedves, empatikus és támogató akkor is, ha amúgy nyilvánvalóan baromság, amivel előttük állnak, és sokszor megvédi őket Andrással, szemben aki időnként tök paraszt módon kb nem hagyja szóhoz jutni az arcokat, és lebassza őket, hogy hogy merik ilyen idióta ötlettel rabolni az idejüket. Egyébként elképesztő, hogy pillanatok alatt átlátják, hogy egy-egy üzleti modell mennyire (nem) működőképes. Ah, nagyon szeretjük ezt a műsort. 

A sporttól és a takarítónőtől pedig sokkal jobb lett az életem és a mentális egészségem is. A sporttól azért, mert most annyira benne vagyok a flow-ban, hogy majdnem minden nap elmegyek mozogni valamit ha van egy pici időm, ahelyett, hogy ülnék a kanapén és nyomogatnám a telóm ("pihenek!"), és ennek instant endorfin fröccs és egész nap kitartó energia löket az eredménye. A takarítónőtől pedig azért, mert nem kell azon nyűglődnöm, hogy a rövid szabad óráimban akár takaríthatnék is, hanem csak szépen szinten tartom a dolgokat és a rendre figyelek, de közben bűntudat nélkül, élvezettel csinálok más dolgokat, mert tudom, hogy pénteken meg majd úgyis jön a Zsófi és majd szépen kitakarítja az egész lakást. 

Este meg megint megyek próbálni, az napokra feltölt mindig. 

És még stílusosan ide a végére megmutatom a wc-nket. Vettünk egy kis fa polcot a wc fölé, nem tudom, miért halogattuk idáig, mert a Praktikerben 5 perc alatt vágták méretre kb 1000 forintért. Vettem egy kis kosarat a gurigáknak meg egy tulipán is beköltözött (Dani imád a wc-n ülve olvasni, ezért a kis könyvtár), és annyira más lett így, nekem nagyon tetszik.