Pénteken este Dani nagyon belázasodott, vasárnap pedig Barni is. Az összes tervünk ment a kukába és játszhattam ápolónőt egész hétvégén. Borzasztóak (voltak) az éjszakák is, így kialvatlanok és nyűgösek is vagyunk mindannyian. Vasárnap kaptunk kaját Barni anyukájától, ludas kását és rizskoch-ot, csak beadta az ajtón és már ment is, de nagyon jó érzés volt, hogy legalább főznöm nem kell. A srácoknak mondjuk nincs étvágyuk, Dani még hagyján, de Barni tényleg csak azért eszik, hogy ne éhgyomorra tolja a neocitránt. Dani tegnapra már aránylag jól volt, és ma már Barnit sem rázza a hideg, szóval remélem, túl leszünk rajta hamar. Végülis a januárt lehoztuk betegség nélkül, ez is valami, nem? Az viszont csodával határos, hogy nekem semmi bajom, pedig mindenki rám prüszköl. Pár napja pont hallottam egy rádióműsort a gyömbér áldásos hatásairól, és kb az első pillanattól tolom a reszelt gyömbért mézzel, amiről azt mondták, hogy szépen bevonja a nyálkahártyát és így ügyesen megvédi a kórokozóktól. Hát, nem tudom, lehet, hogy placebo, meg szerintem most aránylag jó formában is vagyok, a lényeg, hogy maradjon is így.
Tegnap délután a srácok kicsit elfoglalták magukat, én meg beleültem egy kád forró, habos vízbe úgy fél órára. Nagyon rámfért, hogy kicsit ne kelljen senkinek teát csinálnom, az orrát fújni, legoautót javítani stb, hanem egy picit egyedül lehessek. Este meg elmentem vásárolni mert teljesen kiürült a hűtőnk, vettem friss kiflit, párizsit, sajtkrémet, túró rudit, zöldséget, almát - és jó volt a megérzésem, napok óta először láttam mindkettőt jóízűen falatozni. Vicces volt, hogy a fél óra kirándulást a helyi CBA-ba egyedül úgy éltem meg, mint valami csodás énidőt, haha. Mondjuk az előző két napnyi szobafogsághoz képest tényleg nyaralásnak tűnt.
Ma reggel pedig egész normálisan felöltöztem, sőt, még szempillaspirált és parfümöt is tettem fel, csak hogy embernek érezzem magam. Barni ma is itthonról dolgozik, nevetek rajta, hogy beszél valami fontos emberrel valami sürgős dologról, a háttérben meg Dani ordít, hogy folyik az orrocskáááám! De hát ilyen műfaj ez.
Jobbulást nektek!
VálaszTörlés