Tegnap voltunk a lányokkal Pilláéknál, már régóta terveztük, hogy találkozunk így együtt. Barni délelőtt 10 körül elment Danival az anyukájához, én meg szintén autóba ültem, beugrottam a lidl-be mártogatósnak való cuccokért meg tulipánért Pillának, aztán meg sem álltam Pilláék zuglói lakásáig. Nehéz időszakunk van, fáradtak, fásultak vagyunk mindketten, Dani kb folyamatos figyelmet igényel, ráadásul iszonyúan akaratos tud lenni, amihez sokszor már egyszerűen nincsen türelmünk, és aztán persze egymáson töltjük ki a frusztrációnkat. Nagyon kevés időt tudunk kettesben tölteni, és Barni munkája mellett, miközben nekem visszatértek a zenekari próbák az életembe, nem hiszem, hogy ez tudna változni a közeljövőben. Sejtem, hogy ez normális egy kisgyerekes családban, és nem is gondolom, hogy bármit rosszul csinálnánk, egyszerűen ilyen most az életünk, de közben most úgy érzem, hogy nem jó ez az út, kiégünk így.
Annyira vártam, hogy elmesélhessem a lányoknak a gondjaimat, a kétségeimet, nem tanácsot akartam, csak hangosan ki akartam mondani, hogy miben vagyunk. És tényleg, annyira jólesett, már csak az, hogy megfogalmaztam a nehézségeket. Én annyira örülök, hogy vannak barátaim, és nem kell egyedül rágódnom azokon a dolgokon, amiket nem a pasimmal szeretnék megbeszélni. Nem id tudom, mit csinál, akinek nincsenek barátai.
Este feltöltődve, sokkal lelkesebben tudtam anyukázni itthon, aztán miután Dani elaludt, 9-kor le is feküdtünk aludni mi is. Ma reggel azt mutatta az alvós appom, hogy 9 órát aludtam, jókedvűen keltünk, Barni elindult munkába jó korán, én elvittem Danit oviba, aztán meg elmentem edzeni. Itthon elpakoltam a szanaszét dobált kisautókat, kiraktam a teraszra a párnákat, és most élvezem, hogy kicsit egyedül lehetek. Na meg hogy itt a tavasz.
A barátság a(z egyik) legjobb lelki orvosság. 😊 Örülök, hogy volt egy ilyen szuper napod. És micsoda körmök! 😍
VálaszTörlés