things

Csak egy gyors bejegyzés. Nem értem, hogy miért nem jutok ide többször.

• Ma koncertünk lesz Szegeden, ami nagyon izgi. Nagyon szeretem azt a várost, sokat jártam arra, mert a bátyám oda járt egyetemre és sokszor voltam nála gimis koromban, meg az exem is szegedi volt. Kicsit fura, mert a legjobb barátja szervezi a koncertet (és ő is hívott meg minket) és valószínűleg az exem jópár barátja ott lesz, de annyira professzionális hozzáállást érzékelek mindenkitől, engem pedig nem érzem, hogy feszélyezne a dolog (bár várjuk meg, míg ott leszünk), hogy szerintem minden rendben lesz. 
• Dani ma reggel elment Vácra, Barni vitte ki őt a Nyugatiba, ahova bejött érte Apu. Apu rossz vonatra szállt és 20 perccel később ért be, mint ahogy megbeszélték, Barni pedig emiatt késett kicsit a meetingről, ahova mennie kellett. Barni eléggé kivolt (ő sosem késik, mindenhová fél órával hamarabb érkezik, mint kell), de nem vagyok hajlandó rosszul érezni magam emiatt (mert ugye én is kivihettem volna Danit és akkor ő nem késik el), de én inkább visszafeküdtem aludni (miután mindenkit felöltöztettem, megreggeliztettem és elindítottam), hogy kivételesen kialudjam magam, amit amúgy én sosem tehetek meg. 
• Még mindig nem gyógyultam meg teljesen, orrhangom van, fáj a fejem és rekedt vagyok és borzasztóan fáradt, így a dokim elküldött fül-orr-gégészetre a Kapás utcába. Ott a dokinő teljesen bántalmazó hangnemben beszélt velem, amit nem bírok megérteni, hogy miért kell, mert közben azért megvizsgált, elküldött röntgenre és írt orrsprét is, meg megállapította, hogy refluxom van és ezért lehetek rekedt, fájhat a torkom és a fejem, meg hát long covid. De ezt miért nem lehet úgy, hogy közben kedves vagyok a beteggel és nem basztatom? Nem értem, tényleg. 
• Dani hétfőn megint sírt az oviban, és kitalálta, hogy azzal zsarol, hogy előre megmondja, hogy nem megy pl. biciklizni (elviszi őket ez egyik óvónő és bójákat kerülgetnek, biztonságos bicózást tanulnak meg ilyesmi), amit pedig imád, de tudja, hogy én szomorú vagyok, ha nem vesz részt a dolgokban. Valahogy most arra van ráfixálódva, hogy ő és én, mi mindig együtt kell, hogy legyünk, és mi egymás nélkül nem érezhetjük jól magunkat, ami hát valljuk be, teljes mértékű wtf, mert amúgy sokan vagyunk külön és tök jól el van nélkülem is (és bevallom őszintén, én is nélküle). Most ugye majdnem két hetet itthon voltunk a betegség miatt, meg voltunk wellnessezni is, de azt nem tudtam, hogy ennyire összenőttünk. A hét második fele már jobb volt, de visszaestünk, na.
• Jó régen nem voltam vidéken koncertezni, kisbusz, utazás, pörgés, koncert, aztán kisbusz megint haza, kiraknak hajnal 2-kor a város közepén, aztán valahogy haza kell jutnom. Vagy kocsival megyek, és akkor nem ihatok egy pohár bort sem a koncert után, vagy hazataxizom, és akkor el is költöttem a gázsimat kb. Biztosan Taylor Swift is így csinálja. Másik pedig, hogy mit vegyek fel? Mi legyen a hajammal? Hol, mikor sminkeljek? Fél 3-kor indulok itthonról és csak 10-kor lesz a koncert, szóval gondolom, ott fogok majd szépítkezni. Na, hát ebbe is bele kell majd jönni megint. 
• Tegnap annyira finom meleg salit csináltam, megmutatom, jó? Mindent megsütöttem pici olívaolajjal és sóval, fokhagymával, a tányéromon kapott kicsi mézes citromlevet, vörösáfonyát és kesudiót. Annyira finom volt, és marad mára is.